A válás menete nem bonyolult, ha megértjük a lényegét. Íme:

1) A válókereset beadása

A válókereset az az irat, amellyel a válóper megindítható. Ezt a bírósághoz kell benyújtani.

Ebben meg kell adni a házastársak adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, illetve, ha ténylegesen nem a bejelentett címen él, ez a cím, foglalkozása, munkahelye, jövedelme), megjelölve ki a felperes és ki az alperes. Ha a keresetlevelet benyújtó felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetni.

Szerepelni kell a házasságkötési időpontnak, annak, hogy hanyadik házasságról van szó, és le kell írni azt is, hogy mikor szakadt meg az életközösségük anyagi, illetve érzelmi vonatkozásban. Meg kell adni a gyereke számát, születési adatait és azt, hogy mi volt az utolsó közös lakóhelyük. Ha már nem élnek együtt, akkor a különköltözés időpontját és az ezzel összefüggésbe hozható gyerekekkel kapcsolatos kérdéseket: mióta nem, a gyerekek kivel vannak, a másik fél láthatja-e a gyerekeket, és fizet-e tartásdíjat.

A keresetlevélben a következőket lehet kérni:

• a házasság felbontását
• a gyermek(ek) elhelyezését
• gyermektartásdíjat (havi fix összeg, vagy a fizetés meghatározott százaléka, avagy ezek kombinációja)
• a gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolattartás idejének és módjának szabályozását (láthatás)
• egyéb vagyoni igényeket (ingó és ingatlanvagyon megosztását, lakáshasználat szabályozását, házastársi tartást).

A házasság felbontása iránti keresetet 3 példányban kell benyújtani, le kell róni postán megvásárolható illetékbélyegben a 12.000 forint (figyelem: ez változhat!)  illetéket, vagy erre nézve költségmentességet kell kérni. (költségmentességi nyomtatvány a nyomtatványok közül letölthető)

A keresetlevélhez csatolni kell

• a házassági anyakönyvi kivonatot
• a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát
• 12.000 forint illetéket, vagy költségmentességi igazolásokat

Ha Ön a közös lakással kapcsolatban is döntést kér, csatolni kell a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. Ha a tartásdíjban nincs megállapodás, akkor csatolni kell a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat (például munkabér, hitelek, rezsi). Ha Ön és a társa nem tudnak az ingóságokban egyszerű holmikban megegyezni, készíteni kell egy ingó vagyonleltárat is. Ebben azt kell felsorolni, hogy mely ingóságok melyik félhez kerülnek és mekkora az értékük.

2) Az első tárgyalás

A válás menete azzal folytatódik, hogy a bíróság megidézi a felperest és az alperest az első tárgyalásra. A felperesnek (ő indította meg a válópert) mindenképpen részt kell vennie ezen a tárgyaláson. Ha nem vesz részt, a bíróság megszünteti a pert (hiszen ezek szerint mégsem olyan fontos számára a válás.)

Ezzel szemben az alperesnek megjelenési kötelezettsége nincs. Gyakran hallani azt, hogy valaki fél attól, hogy nem tud elválni, mivel a társa nem lesz hajlandó eljönni a tárgyalásra. Nos ez a félelem alaptalan, a válás menetét nem akadályozza az meg, ha az alperes nem jelenik meg a tárgyalásokon.

A válóperes tárgyalás menete ekkor a következőképpen alakul. A bíró először ismerteti a keresetlevelet, annak a mellékletetit és minden iratot. Majd megkérdezi a felperest, hogy a kérelmeit fenntartja.e, esetleg módosítani kíván-e valamit. Ezt követően az alperes nyilatkozik minden egyes kérelemre. Kifejtheti, hogy mi az, amivel egyetért, mi az, amit ellenez. Ezután a bíró kérdéseket tesz fel a felperesnek, majd az alperesnek. Ezután a felek (ill. az esetlegesen résztvevő ügyvédek) kérdezhetnek egymástól.

Első tárgyaláson akkor fejeződhet be a válás, ha a feleknek sikerül kibékülnie. A válás a házasság az első tárgyalásán akkor is befejeződik, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

1) a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy

2) a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy

3) a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

Ha ezek az esetek nem állnak fenn, a válás menete a halasztási időszakkal folytatódik.

Vajon merre halad a válás az első tárgyalás után? Mi a következő lépés?

3) A halasztási időszak

Ha az első tárgyaláson a házaspár nem békül ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. Ezután a feleknek három hónapja van arra, hogy írásban kérjék az eljárás folytatását.

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be .

Ha a házaspár nem kéri a folytatást, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy a házastársak mégis kibékültek időközben.

4) A második és a további tárgyalások

A második és az azt követő esetleges tárgyalásokon már a bíróság konkrétan foglalkozik, belemélyed a vitás kérdésekkel. A bízonyítás felvétele megkezdődik, a bíróság akár hivatalból is bizonyítást rendelhet el. Ebben a szakaszban van lehetőség tanúk meghallgatására is, szakértő kirendelésére.

Ha az adott tárgyalási napon nincs vége a válópernek, a bíróság új határnapot tűz.

Ha a bizonyítási eljárás lezárul, a bíró berekeszti a tárgyalást, kiküldi a jelenlevőket a folyósóra. Visszaszólítás után a bíróság kihirdeti a döntését, amelyet mindenki állva hallgat meg. Ezt követően lehet leülni, amikor is a bíró megindokolja a döntést.