2001-ben az apa házasságot kötött, mely házasságból gyermek született. Erre való tekintettel kérte a bíróságot a gyermektartási díj leszállításának megállapítására. Az ekkor megtartott tárgyaláson olyan értelmű megállapodás született, hogy ettől kezdődően az apa a keresetének 20%-át fizeti meg az anya számára gyermektartási díjként az élettársi kapcsolatból született gyermeke után. Ezt a megállapodást a bíróság újabb végzésben jóváhagyta és felhívta az apa munkaadóját, hogy ezen újabb megállapodás alapján folyósítsa a gyermektartási díjat az anya számára.

Időközben a már nagykorúvá lett gyermek nagyszüleihez költözött, jelenleg életvitel szerűen náluk lakik, most áll érettségi előtt és remélhetően felsőfokú tanintézményben folytatja tovább tanulmányait. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az anyának kötelessége lenne a hozzá folyósított gyermektartási díjat és a kapott családi pótlékot teljes egészében a nagykorú gyermeke, vagy a nagyszülők számára átadni, ettől azonban az anya mereven elzárkózik. (Nem beszélve arról, hogy az anyának is kötelessége lenne gyermeke eltartásához további összeggel hozzájárulni, de ez sem történik meg.)

Kérdésem tehát a következő: milyen módon lehetne elérni, hogy legalább a családi pótlék összegéhez és az apai gyermektartási díjhoz akár a nagykorú gyermeke, akár a nagyszülők hozzájuthassanak?

Válaszát előre is köszönve, tisztelettel:
Farkas Gábor

Segítségét és tanácsát szeretném kérném az alább leírtakhoz.Az édesanyám második házasságából születtet egy fiú ikerpár akik 5 évesek,9 éve házasok,de már 5 éve,hogy nincs házastársi kapcsolatuk egymással,viszont egy fedél alatt élnek.Az édesanyám beadta a válást és az első tárgyalás szeptemberben lesz.A mostohaapám el akarja venni a gyerekeket anyámtól.Mivel édesanyámnak nincs pénze ügyvédre a gyermekjóléti hivatalban azt mondták neki,hogy nem sok esélye van így a gyerekek felügyeleti jogára.Semmi képpen sem szeretném,hogy az ikrek az apjukhoz krűlnének,mivl ő nem alkalmas a gyermekfelügyeletre.Nem tudom,hogy ezt mennyire veszik figyelembe,mert neki jobb az anyagi helyzete,mint az édesanyámnak,viszont a gyerekeket nem tudja ellátni.Mivel nem körös megegyezéssel adta be az anyám a válást így én vagyok mejelölve tanuként.Nem tudom,hogy a bíróág mennyire veszi figyelembe a tanuvallomásomat,mert el szeretném mondani,hogy mikor én és a 3 öcsém(édesanyám első házasságából) kicsik voltunk nagyon durván bánt velünk.Mikor édesanyám terhesvolt az ikrekkel komplikáció lépet fel ezért az utolsó 3 hónapot a terhesságből kórházban kellett töltenie.Ezért a mostoha apám felügyelt ránk.Volt,hogy megverte az öcséimet,bezárt minket a szobánkbe és lekapcsolta az áramot,az egyik öcsém félta sötétben ezért gyertyát gyújtott,de csak a paplan alatt,merte meggyújtani,hogy ne szűrődjön ki a fénya szobából,mert akkor bajba kerűlt volna.A paplan meggyüladt szerencsére el tudtuk oltani,de ha nem sikerűl ott égtünk volna halálra mind a 4,mert be voltunk zárva.Nem mehettünk se wc-re,se a konyhába enni vagy inni.Már ez előtt is azt tartotta jó nevelési módszernek,hogy éhesztetett minket,persze amikor az édesanyám ott volt ő nem hagyta, hogy ezt tegye velünk.Tudom,hogy az ikrek az ő vérszerinti gyerekei,de nem szeretném,ha nála lennének elhelyezve.Amikor otthon van a szabadnapjain akkor sem törődik a gyerekeival csak számítógépezik egész nap.Többször előfordúlt,hogy édesanyámnak el kellett mennie otthonról,mert dolga volt és az ikrek az apjukkal maradtak otthon és az apjuk elfelejtett adni nekik enni, vagy felöltöztetni őket vagy,ha este volt éppenséggel lefürdetni és lefektetni őket.Szerencsére a három nagyobb öcsém vagy én mindig ott voltunk és ezt megtettük helyette.Amikor a gyerek nem azt teszi ami a mostoha apám szerint jó akkor agresszívan szokott viselkedni a gyerekkel.Kérem segítsen,adjon valami tanácsot,hogy mire számíthatunk.Semmi képpen nem szeretném,ha a gyerekek egy ilyen ember felügyelete alá kerűlnének.Ha az édesanyám nem kapná meg a kicsik felügyeleti jogát akkor szeretné én igényelni.20 éves vagyok és a gyerekek születése óta én és a legidősebb öcsém(aki 18) segítünk anyánknak ellátni az ikreket.Ha édesanyám nem kapja meg az ikrek felügyeleti jogát akkor nekem milyen esélyeim vannak?
Előre is nagyon köszönöm válaszát.

Tisztelettel Cséki Brigitta

Segítségét és tanácsát kérném az alábban leírtakhoz.
A fiamnak élettársi kapcsolatából született egy kislánya, aki idén 9 éves.
Mire a gyermek 3 éves lett, a kapcsolatuk annyira megromlott, hogy a fiam hazaköltözött, a “menyem” a gyerekkel albérletbe. Azt pár hónap múlva feladta és a gyereket a saját édesanyjánál helyezte el .A gyermektartás összegében megegyeztek ( 32 ezer ft ), a fiam rendesen utalja is és a kislányt minden második hétvégére elhozhatjuk.A baj akkor kezdődött, amikor a kislány első osztályos lett.Az anyja élettársi kapcsolatot létesített és a gyereket magához vette .Mivel addig a nagyszülők nevelték, a gyermek rengeteget sírt és nem akart az anyjával és annak párjával lakni, vágyott vissza a megszokott helyre.Hétvégeken amikor vittük vissza, mindig sírva könyörgött, hogy nálunk maradhasson.Ennek már második éve és a helyzet nem sokat változott. Látom, hogy beletörödött, de még mindig kérdezgeti mikor maradhat itt végleg, mert nem szeret ott lakni. Ráadásul az anyja nem foglalkozik vele, ezt a tanulmányi eredményéből is látni, és mivel rendszeresen járok az iskolai fogadó órákra, a tanárjától is tudom.Az egyik hétvégén itt van, a másokon a másik mamáéknál, az anyjával csak iskola után ( bár a munkája miatt többször csak este 9 körül ér haza, addig mások vigyáznak a gyerekre) hétköznapokon, de meséli, hogy a szobájába van küldve és még nem is beszélgetnek vele . Soha nem viszik sehova, nem iratják be az iskolai külön programokra sem. Pedig az anyagi helyzetük is megengedné.Mivel a mai napig kérdezgeti mikortól lakhatna nálunk, és bizony még mindig előfordul, hogy sírva megy haza, ezért kérdezem, én mint apai nagymama, magamhoz tudnám-e venni ,. Még aktív dolgozó vagyok, viszonylag jó fizetéssel, jó munkaidő beosztással.
Sokszor már ugy érzem, a szívem szakad meg miatta és tehetetlennek érzem magam vele kapcsolatban.
Kérem szíveskedjen tanácsot adni, milyen lehetőségem van, hogy a kislányt magamhoz vegyem.
Előre is nagyon köszönöm válaszát.

Tisztelettel Brányi Irén

Nagyon megvagyok elégedve az Ön által küldött hírlevelekkel,amit nagyon szépen köszönök.
Most jutottunk el a párommal és a fiammal olyan élethelyzetbe,hogy szükségem lenne az Ön szakmai véleményére.
A fiam és az élettársa most január elején külön váltak.Van egy 16 hónapos kislányuk. A “menyem” összeállt egy roma 23 éves sráccal. Az a gondom,hogy kb: fél éve szabadult a börtönből rablás és verekedés miatt, kapott 5 év börtönbüntetést.Most is több rendőrségi eljárás van ellene.Munkahelye nincs,a “menyem” gyesen van. Ő most 19 éves, de államigondozott volt.Most a házuk árverezés alatt áll.
Mi úgy érezzük,hogy a kislány helyzete nem biztonságos.
A fiunk haza költözött,folyamatos munkaviszonya van,igaz vidéken,ami azt jelenti,hogy hétvégén jár haza. Mi a párommal munkanélküli segélyen vagyunk.
Ezek alapján mi a párommal lehetnénk e a kislány gyámja a fiunk hivatalosan mint szülő.
Ebben a kérdésben szeretném kérni a véleményét és jogi tanácsát.
Köszönettel: Maruzsa Ferencné Nyári Zsuzsa