Különösen igaz ez azokra, akik – ha csak egy kicsit is – szeretnék helyrehozni a kapcsolatukat.

Tűzbiztos házasság

A film megmutatja az egész életen át kitartó házasság alapjait, és azt, hogy mi a teendő olyankor, ha az ember úgy érzi, hogy már nincs mit tenni, a boldogtalanság átveszi az uralmat a mindennapok során.

A tűzbiztos házasság nem azt jelenti, hogy soha nem keletkezik tűz a kapcsolatban, hanem azt jelenti, hogy ha el is indulnak az apró lángok, azokat bármikor el lehet oldani. Tehát lehet tenni, hogy jobb legyen a házasságunk, tűzálló legyen a kapcsolatunk!

Én magam egyébként sírva néztem végig a feleségemmel a filmet, csodálatos volt látni, ahogy a főszereplő megérezte annak az ízét, hogy mit kell tenni akkor, ha az ember javítani akar a párjával való kapcsolatán.

Jó szórakozást kívánok mindenkinek a filmhez!

A gyerektartás összege nem egy fixen, törvényileg előre meghatározott pénzösszeg. Nem úgy működik, mint például a kismamák esetében a GYES.

A gyermektartás összegéről alapvetően ugyanis a szülők döntenek. Ha pedig önállóan nem sikerül a gyerektartás összegéről megegyezni, akkor erről a bíróság dönt. De hogyan?

A gyermektartásdíj összege: hogyan kerül kiszámításra?

A gyermektartásdíj összege gyerekenként általában a tartásdíjra kötelezett szülő átlagos jövedelmének 15-25%-a – a bíróság megállapításától függően.

Az összeg meghatározásánál a bíróság a következő szempontok szerint dönt:

• a gyermek tényleges szükségletei,
• mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai,
• a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyerekek száma, és
• a gyerek saját jövedelme.

Fontos azonban tudni, hogy a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett szülővel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg.

Az tehát biztosan nem fordulhat elő, hogy egy különélő apa például 200 ezer forintot keres, de abból 120 ezer forint összegű tartásdíjat meg kell fizetnie kifizetni különélő vagy volt házastársának. Hiszen az már meghaladja a jövedelme felét!

Az összeg megállapításánál a bíróság általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes jövedelmet megvizsgálja, és erre figyelemmel állapítja meg a tartásdíj alapját.

A gyermektartásdíjat határozott összegben indokolt megállapítani (azaz havi X forintban, és nem a jövedelem havi X százalékában), ha a kötelezett jövedelme különböző forrásokból származik és ezek összege pontosan nem határozható meg, vagy éppen kiemelkedően magas összegű (például vállalkozó, külföldön él, munkakörében jelentősebb összegű borravalót kap!).

Láthatási (kapcsolattartási) jog: ki találkozhat a gyerekkel?

A gyermek láthatási jog lehet folyamatos (rendszeres) vagy időszakos (rendkívüli):

Előbbibe beletartozik a gyermek elvitele, a gyermek meglátogatása, levelezés a gyermekkel, telefonálás vele, a gyermek megajándékozása vagy csomag küldése a részére.

A gyermek láthatása azt jelenti a gyakorlatban, hogy meghatározott időnként, például hetente, kéthetente a különélő szülő egy-két napig együtt lehet a gyermekével, sőt az iskolai szünetek, illetve az ünnepek időtartamából is jár neki egy meghatározott hányad.

Gyermek láthatás: vajon kinek van hozzá joga?

A gyermeket nem „csak apa” vagy „csak anya” láthatja. Kapcsolatot jóval több személynek is joga van tartani a gyermekkel. Kik ők pontosan?

1) a gyermek édesapja

2) a gyermek édesanyja

3) apai és anyai ági nagyszükők

4) a gyermek nagykorú testvére

Emellett a gyermek szülőjének házastársa (magyarul mostohaszülője) és szülőjének testvére (nagybácsi, nagynéni) is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja.

Ki dönt gyermek láthatás (kapcsolattartás) kérdésében?

Gyermekláthatási kérdésben a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel. Ha különösebb nézeteltérés nincs a szülők között, akkor nem kell semmilyen hatósághoz fordulni, a szülők különélése ugyanis nem jelenti azt, hogy azonnal fel kellene keresni bármilyen hatóságot.

A gyermek láthatása központi kérdéssé válik viszont abban az esetben, ha a szülők válóperben állnak egymással (ilyenkor ugyanis a bíróság mindenképpen gondoskodik arról, hogy a gyermek láthatása rendezett legyen).

Ha válóper ugyan nincs, de rendszeres nézeteltérések adódnak a gyermek láthatása kérdében, akkor a gyámhivatal dönt a kérdésben. Ezalól kivételt jelent, ha viszont válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt!

A gyerektartási díjat nem mindkét szülőnek kell fizetnie.

Az a szülő, akivel a gyerek egy háztartásban marad, ő természetben tartja el a gyermekét. Például:

• ruházza
• bevásárol rá
• főz rá, étkezteti
• szobát adhat neki, ahol lakhat.

A különélő szülő viszont elsősorban pénzben teljesíti tartási kötelezettségét. A természetben gondoskodó szülő kezéhez havonta előre meghatározott összeget ad.

Gyerektartási díj mértéke

A gyerektartási díjról a szülőknek kell megegyeznie. Amennyiben ebben a szülők nem tudnak megegyezni, úgy a bíróság döntése az irányadó.

Nagyon fontos, hogy ha a gyermek kiskorú, akkor a különélő szülő a gyerektartási díjat saját megélhetésének rovására is köteles megfizetni, nem hivatkozhat arra, hogy például magas törlesztő részletet kell fizetnie vagy nem tud megélni, és ezért nem tud gyerektartási díjat fizetni.

A bíróság nem fogadja el azt az érvelést sem, hogy valakinek a szülőjét, unokatestvérét, egyéb rokonát kell támogatnia, és ezért nem tudja a tartásdíjat megfizetni. A kiskorú érdeke az elsődleges, így tehát ő tartás nélkül semmiképpen nem maradhat mások miatt.

A gyerektartási díj mértéke a különélő szülő átlagos jövedelmének 15-25 %-a általában. Amennyiben indokolt, ennél magasabb ill. alacsonyabb mértékű tartásdíjat is megítélhet a bíróság.

Nagykorú gyermek esetén a különélő szülő általában nem köteles saját maga rovására is megfizetni a tartásdíjat abban az esetben, ha

• a gyerek továbbtanulásra alkalmatlan
• érdemtelennek minősül (kifogásolható magatartást tanúsít a különélő szülővel vagy a vele együtt élő hozzátartozójával felróható okból)
• a külön élő szülőnek a saját vagy egy másik – kiskorú – gyermek tartását veszélyeztetné.

A gyerektartási díj megállapításakor a bíróság figyelemmel van a gyermek tényleges szükségleteire, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira és a szülőknél eltartott egyéb gyerekekre (akár saját, akár mostoha gyermek) illetőleg a gyermek saját jövedelmére is.

A gyerektartási díj megváltoztatása, megszüntetése

Ha a gyerektartási díj megállapításának alapjául szolgáló körülményekben jeletős változás áll be, akkor kérheti a gyerektartási díj fizetési kötelezettség megszüntetését. A megszüntetésre van lehetőség például olyankor, amikor a gyermek nagykorúvá vált, és munkaviszonyt létesített. A gyerektartásdíj megszüntetése keresetlevélben kérhető. Van úgy, hogy a bíróság nem megszünteti, csak a tartásdíj mértékét szállítja le.

A gyerektartási díj felemelhető, ha a gyerek szükségletei azt indokolják, a különélő szülő jövedelmi viszonyai ezt lehetővé teszik. Illetve ugyanez a helyzet akkor is, ha a különélő szülő életmódjából, költekezéséből feltételezhető, hogy több jövedelemmel rendelkezik, mint ami korábban kimutatásra került.

És végül egy tanulságos példa: a gyerektartási díj megszüntetésére irányuló kérelmet a bíróság elfogadja , ha a szülő munkahelyet változtat, és ezáltal a jövedelme csökken, feltéve, ha a ennek a váltásnak nem az volt a célja, hogy a tartásdíj alapjául szolgáló jövedelem csökkenjen.

A válás menete nem bonyolult, ha megértjük a lényegét. Íme:

1) A válókereset beadása

A válókereset az az irat, amellyel a válóper megindítható. Ezt a bírósághoz kell benyújtani.

Ebben meg kell adni a házastársak adatait (név, születési hely, idő, anyja neve, lakóhely, illetve, ha ténylegesen nem a bejelentett címen él, ez a cím, foglalkozása, munkahelye, jövedelme), megjelölve ki a felperes és ki az alperes. Ha a keresetlevelet benyújtó felperes rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetni.

Szerepelni kell a házasságkötési időpontnak, annak, hogy hanyadik házasságról van szó, és le kell írni azt is, hogy mikor szakadt meg az életközösségük anyagi, illetve érzelmi vonatkozásban. Meg kell adni a gyereke számát, születési adatait és azt, hogy mi volt az utolsó közös lakóhelyük. Ha már nem élnek együtt, akkor a különköltözés időpontját és az ezzel összefüggésbe hozható gyerekekkel kapcsolatos kérdéseket: mióta nem, a gyerekek kivel vannak, a másik fél láthatja-e a gyerekeket, és fizet-e tartásdíjat.

A keresetlevélben a következőket lehet kérni:

• a házasság felbontását
• a gyermek(ek) elhelyezését
• gyermektartásdíjat (havi fix összeg, vagy a fizetés meghatározott százaléka, avagy ezek kombinációja)
• a gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolattartás idejének és módjának szabályozását (láthatás)
• egyéb vagyoni igényeket (ingó és ingatlanvagyon megosztását, lakáshasználat szabályozását, házastársi tartást).

A házasság felbontása iránti keresetet 3 példányban kell benyújtani, le kell róni postán megvásárolható illetékbélyegben a 12.000 forint (figyelem: ez változhat!)  illetéket, vagy erre nézve költségmentességet kell kérni. (költségmentességi nyomtatvány a nyomtatványok közül letölthető)

A keresetlevélhez csatolni kell

• a házassági anyakönyvi kivonatot
• a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát
• 12.000 forint illetéket, vagy költségmentességi igazolásokat

Ha Ön a közös lakással kapcsolatban is döntést kér, csatolni kell a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát. Ha a tartásdíjban nincs megállapodás, akkor csatolni kell a szülők jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat (például munkabér, hitelek, rezsi). Ha Ön és a társa nem tudnak az ingóságokban egyszerű holmikban megegyezni, készíteni kell egy ingó vagyonleltárat is. Ebben azt kell felsorolni, hogy mely ingóságok melyik félhez kerülnek és mekkora az értékük.

2) Az első tárgyalás

A válás menete azzal folytatódik, hogy a bíróság megidézi a felperest és az alperest az első tárgyalásra. A felperesnek (ő indította meg a válópert) mindenképpen részt kell vennie ezen a tárgyaláson. Ha nem vesz részt, a bíróság megszünteti a pert (hiszen ezek szerint mégsem olyan fontos számára a válás.)

Ezzel szemben az alperesnek megjelenési kötelezettsége nincs. Gyakran hallani azt, hogy valaki fél attól, hogy nem tud elválni, mivel a társa nem lesz hajlandó eljönni a tárgyalásra. Nos ez a félelem alaptalan, a válás menetét nem akadályozza az meg, ha az alperes nem jelenik meg a tárgyalásokon.

A válóperes tárgyalás menete ekkor a következőképpen alakul. A bíró először ismerteti a keresetlevelet, annak a mellékletetit és minden iratot. Majd megkérdezi a felperest, hogy a kérelmeit fenntartja.e, esetleg módosítani kíván-e valamit. Ezt követően az alperes nyilatkozik minden egyes kérelemre. Kifejtheti, hogy mi az, amivel egyetért, mi az, amit ellenez. Ezután a bíró kérdéseket tesz fel a felperesnek, majd az alperesnek. Ezután a felek (ill. az esetlegesen résztvevő ügyvédek) kérdezhetnek egymástól.

Első tárgyaláson akkor fejeződhet be a válás, ha a feleknek sikerül kibékülnie. A válás a házasság az első tárgyalásán akkor is befejeződik, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

1) a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy

2) a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy

3) a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

Ha ezek az esetek nem állnak fenn, a válás menete a halasztási időszakkal folytatódik.

Vajon merre halad a válás az első tárgyalás után? Mi a következő lépés?

3) A halasztási időszak

Ha az első tárgyaláson a házaspár nem békül ki, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. Ezután a feleknek három hónapja van arra, hogy írásban kérjék az eljárás folytatását.

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be .

Ha a házaspár nem kéri a folytatást, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy a házastársak mégis kibékültek időközben.

4) A második és a további tárgyalások

A második és az azt követő esetleges tárgyalásokon már a bíróság konkrétan foglalkozik, belemélyed a vitás kérdésekkel. A bízonyítás felvétele megkezdődik, a bíróság akár hivatalból is bizonyítást rendelhet el. Ebben a szakaszban van lehetőség tanúk meghallgatására is, szakértő kirendelésére.

Ha az adott tárgyalási napon nincs vége a válópernek, a bíróság új határnapot tűz.

Ha a bizonyítási eljárás lezárul, a bíró berekeszti a tárgyalást, kiküldi a jelenlevőket a folyósóra. Visszaszólítás után a bíróság kihirdeti a döntését, amelyet mindenki állva hallgat meg. Ezt követően lehet leülni, amikor is a bíró megindokolja a döntést.

A láthatási jog típusai

A láthatási jog lehet folyamatos láthatási jog (rendszeres) vagy időszakos láthatási jog (rendkívüli).

A rendszeres láthatás magába foglalja:

• a gyermeknek az elvitelét (visszaviteli kötelezettséggel)
• a meglátogatását,
• a vele való levelezést,
• telefonkapcsolatot,
• ajándékozást,
• csomagküldést.

A gyakorlatban a rendszeres kapcsolattartás általában az ismétlődő, például minden hétvégén történő 1-2 napos vagy néhány órás találkozást jelenti.

A rendkívüli láthatás az iskolai szünetekben, az ünnepek időtartama alatti kapcsolattartást, találkozást jelenti.

Kinek van láthatási joga?

A gyermekkel való kapcsolattartásra jogosult:

1) az anya, apa

2) a nagymama, nagypapa

3) a gyermek nagykorú testvére, a gyermek szülőjének testvére, valamint a gyermek szülőjének házastársa és szülőjének testvére is jogosult, ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van.

A láthatási jog rendezése

1) A láthatási jog rendezése közös megegyezéssel

A láthatás kérdésében lehetőleg a szülőknek kell megállapodniuk közös megegyezéssel.

A kapcsolattartás tárgyában hozott döntésnek tartalmaznia kell többek között

• a kapcsolattartás gyakoriságát,
• időtartamát,
• a gyermek átadása és visszaadása helyének, idejének és módjának meghatározását,
• a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettséget,
• az elmaradt kapcsolat pótlásának módját, valamint
• a láthatás szabályainak megszegőjével szemben alkalmazható szankciókat.

A létrejött egyezséget a gyámhivatal, illetőleg a bíróság jóváhagyja, ha az megfelel a gyermek érdekének és a láthatás céljának. A gyerek érdeke mindenek előtt: nem lehet azt az egyezséget jóváhagyni, ami ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

2) A láthatási jog rendezése a hatóságoknál

Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs egyezség a szülők között (azaz a szülők és a gyám között vita van) a gyámhivatal dönt erről.

Ha viszont válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt.

A láthatási jog kérdésében való döntést a kiskorú érdekének szem előtt tartásával kell meghozni, de figyelemmel kell lenni a láthatásra jogosult szülő, illetőleg a gyermeket gondozó szülő érdekeire is.

Láthatási jog azoknál a szülőknél, akiket “eltiltottak” a szülőségtől

Kivételesen indokolt esetben a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga azért szűnt meg, mert gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult, de a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy – ha a gyermeket tartós nevelésbe vették – a gyámhivatal dönt

A láthatás módosítása

Az eljáró gyámhivatal, illetve bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő korábban megállapított kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el, ha a jogosított a jogával a gyermek, vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Ez az eljáráskérelemre indul, önmagától, hivatalból nem jár el a gyámhivatal ill. a bíróság.

A láthatás megváltoztatását – ha a kérdésében a bíróság döntött – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.

Megegyezésen alapuló válás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására (azaz akkor történhet meg a házasság felbontása),  ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező.

Mit jelent a végleges elhatározás?

1) Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha a házastársak a járulékos kérdésekben megegyeztek. A járulékos kérdések, amelyekben a házastársaknak meg kell egyeznie:

• a közös gyermek elhelyezése
• a közös gyermek tartása
• a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás,
• a házastársi tartás
• a közös lakás használata,
• a házastársi közös vagyon megosztása kérdése (az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével)

2) Végleges az elhatározás akkor is, ha a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek, és igazolják továbbá azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását – a gyermek érdekeinek megfelelően – rendezték.

A közös megegyezéses válópernek sok előnye van.

Válás közös megegyezéssel: mik az előnyök?

1) Egyszerű a válás, nincs szükség hosszas bizonyításra, tanúk meghallgatására, szakértők igénybevételére. Ha Ön és a párja meg tudnak egyezni, úgy nem a bíróságnak kell ezekben dönteni.

2) Olcsó: ha Ön és a párja meg tudnak egyezni, és ehhez még ügyvédet sem kell igénybe venni, úgy nem kell ügyvédi költségre, fellebbezési költségre, szakértő költségének megfizetésével számolni.

3) Lelki előnyök: közös megegyezéssel sokkal könnyebben megy az együttműködés egy házaspár tagjai között. Hiszen például nem kell azon vitázni, hogy a gyereket ki és mikor láthassa. Vagy például nem kell a lakás használatán hónapokon át vitázni, hiszen Önök ebben meg tudtak egyezni. Ezáltal biztosított a hosszú távú béke és nyugalom.

Egyszóval a közös megegyezéses válás az, amellyel a bíróság a házasságot gyorsan és egyszerűen és kis lelki megrázkódtatással fel tudja bontani.

A válás közös megegyezéssel ugyanolyan, mint egy ítélet!

A bíróság által jóváhagyott egyezségének a bírói ítélettel azonos hatálya van. Mit jelent ez?

Azt, hogy az egyezségben foglaltakat is be kell tartani, szükség esetén jogi eszközökkel is kikényszeríthető. Ezért a bíróság csak és kizárólag határozott, konkrét, egyértelmű és végrehajtható egyezséget hagyhat jóvá, olyat, amelyben a kötelezettség teljesítésének a határideje pontosan meghatározott, és amely nem tartalmaz bizonytalan, teljesíthetetlen feltételeket (BH 1992/252.; BH 1983/120.; BH 1992/178.).

FONTOS: ha Ön és a párja minden kérdésben meg tudott egyezni, a bíróság a közös megegyezés esetén is csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha meggyőződött arról, hogy a házasság megmentésére már nincs remény (forrás: Bírósági Határozatok – BH – 1978/282. szám).

A válóper menete 1. lépés: megindítás

A válóper beadása, megindítása a keresetlevéllel történik. Ez az a levél, amelyben a házasfelek bejelentik a bíróságnak válási szándékukat.

A házasság felbontása válóper személyes beadása nélkül nem indul meg. A házasságot a bíróság kizárólag valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján tudja felbontani.

Az eljárás során az lesz a felperes, aki benyújtja a keresetet, aki ellen pedig a válópert elindítják, az az alperes. A felperesnek illetéket kell fizetnie, amely jelenleg 12 ezer forint.

A válóper menete 2. lépés: tárgyalások

A válóper első tárgyalása

Ezen a felperesnek mindenképpen meg kell jelennie személyesen. Ha legalább a felperes továbbra is fenntartja a válási szándékát, a bíróság elhalasztja a tárgyalást.

Ezután a feleknek három hónapja van arra, hogy írásban kérje az eljárás folytatását. Ha ezt nem teszik meg, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy mégis kibékültek időközben.

Az első tárgyaláson is befejeződhet a válóper, ha a felek kibékülnek. Befejeződhet akkor is, ha a békítés nem vezetett eredményre, és a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy abban az esetben is befejeződhet az első tárgyaláson a per, ha a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A bíróság egyébként nemcsak ekkor, hanem a per bármely szakaszában megkísérelheti kibékíteni a házastársakat.

A válóper második tárgyalása

A válóper menete úgy folytatódik, hogy ha letelt a három hónap és a felek írásban kérték a folytatást, ezt követően legalább 30 nap múlva tűzi ki a bíróság a második tárgyalást. (Ha tehát utána számolunk, láthatjuk, hogy az első és második tárgyalás között legalább 4 hónap telik el.)

A válóper menete 3. lépés: befejezés

A válóper menetének utolsó fázisa az, hogy a házasság felbontásáról a bíróság – megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően – ítélettel határoz.

Ha az ítélet jogerőre emelkedik, az elvált feleknek új jogi helyzettel kell számolniuk. Így például az elvált felek újból köthetnek házasságot, a férje nevét viselő feleség – ha a névviseléstől nem tiltják el – szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni. Megszűnik a házastársi vagyonközösség, és megszűnik a Hírlevél egyik korábbi számából már jól ismert öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog is.

A válóper menete tehát egyszerű folyamat, az apró részletekkel azonban érdemes tisztában lenni.

Mikor érdemes válóperes ügyvédet keresni és fogadni?

Hogy Ön el tudja dönteni, hogy érdeme-e ügyvédet keresni, gondolja át a következőket:

1) Ön mennyire tud, szeret hivatalos ügyekben eljárni?

2) Önnek mennyi ideje van belefolyni a válás jogi részleteibe?

3) Ön mennyire érti a hivatalos iratokat, ha a bíróság valamit kér Öntől?

4) Milyen komoly az Ön és házastársa közötti vita? Kell-e vajon számítani komolyabb,  vagyont vagy a gyerekkel kapcsolatos kérdést érintő vitákra?

5) Természetesen azt sem árt eldönteni, hogy Ön anyagilag megengedheti-e magának az ügyvéd munkadíjához köthető munkadíjat, amit Önnek kell kifizetnie?

(Az ügyvédi költség megtérülhet, ha a válóper vagyonmegosztási részében Ön az ügyvédi közreműködésnek köszönhetően jól jön ki.)

A válóper megindítása nem a válóperes ügyvéd kiváltsága, természetesen Ön ügyvéd nélkül is indíthat válópert.

Azonban egy ügyvéd megbízása, tájékozódás, egy konzultáció akkor is hasznos lehet, ha magára a perre nem kéri fel, ugyanis egy-egy ilyen beszélgetés is sok hasznos tanácsot tud adni Önnek.

2 fontos válási tanács

1) Nem célravezető az esetek többségében, ha valaki a válóperes ügyvédjét hatalom kifejezésére, erőfitogtatás használja, vagy arra, hogy ne kelljen párbeszédbe kerülni a társával. A válás kimenetele sokkal pozitívabbá válik, ha mindkét fél le tud ülni együtt beszélgetni, és nem a válóperes ügyvéd közreműködésével folyik a beszélgetés.

2) Mindig gondolja át, hogy hogyan lehetne elkerülni a válást, és helyrehozni a kapcsolatot. Hiszen ezügyben mindig lehet tenni!

Mit csinálnak a válóperes ügyvédek?

• a válóper megindítása előtt az ügyet átbeszéli az ügyféllel, és a válóper lehetséges kimeneteleit elemzi vele
• egyeztethet a válóper ellenérdekű felével, az ügyfél házastársával
• megszerkesztheti a válóperhez szükséges keresetlevelet.
• a válóperes ügyvéd a tárgyaláson is képviselheti az ügyfelét, ennek keretében indítványozhat, nyilatkozhat ügyfele képviseletében, tanúk meghallgatását kérheti
• tájékoztathatja az ügyfelét a per ítéletéről és a lehetséges tennivalókról, így akár a lehetséges perorvoslattal kapcsolatban is tájékoztatást nyújt
• megszerkeszti a perorvoslathoz szükséges peres iratokat

Válóperes ügyvéd: hol kereshet ilyeneket?

A házasság felbontásával rendkívül sok jogi szakember foglalkozik, az ország minden táján található válással foglalkozó jogász (például Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szombathely, Székesfehérvár, Sopron, Szeged).

Íme néhány adatbázis, ahol válóperes ügyvédeket talál:

http://www.aranyoldalak.hu/portal/cimkek/valoperes-ugyvedek

http://valas.lap.hu/ugyvedek_csaladjogi_kerdesekben_-_budapest/15579218

http://valas.lap.hu/ugyvedek_csaladjogi_kerdesekben_-_videk/24474721